Szeretetteljes Sai Ram és üdvözlet Prashanti Nilayamból!
Ez a második előadásom a Védákról. Mint ahogy múltkor már említettem, a fő célom ezzel a sorozattal, hogy először nagy vonalakban megismertesselek benneteket a Vedákkal, később pedig egy olyan utazást tegyünk, ahol megláthatjuk, hogyan jelennek meg a Védák az ember életében. Erre azonban egy kicsit később kerül majd sor, mert először az ehhez szükséges alapokat kell lefektetnünk.
Ez alkalommal magukról a Védákról szeretnék beszélni, ám mivel korlátozott tudással rendelkezem a témában, megmaradok csupán az alapoknál és a leglényegesebb aspektusoknál.  Hadd kezdjem azzal, amit Swami mondott a Védákról:


„A Védák a világ legősibb szent iratai, melyek a bölcsesség hatalmas tárházát nyújtják. Manu kifejtette: »Minden a Védákból ered.« A Védák felbecsülhetetlenek, egyedülállóak és boldogsággal teltek. A veda szó a vid gyökből származik, mely annyit tesz, ismerni. A veda tehát a Legfelsőbb ismeretét jelenti.”

A Védák – isteni kinyilatkoztatások gyűjteményei
A Védák több ezer hálaadó éneket tartalmaznak. Egy olyan óceánt jelenítenek meg, melyhez számtalan bölcs hozzátett valamit akkoriban, amikor még csak a beszélt nyelv létezett, és nem volt írás.  A Védák énekei olyan gondolatokat és kinyilatkoztatásokat tartalmaznak, amelyeket a hajdani bölcsek a meditációjuk során tapasztaltak meg. Ezek a kinyilatkoztatások áhítatos énekek formájában érkeztek, és a bölcsek is így közvetítették őket a tanítványaiknak.  Így maradtak fenn generációról generációra, bár évszázadokon keresztül csak szájhagyomány útján terjedtek, az írott változat csak később született meg. Így tulajdonképpen a Védák fejlődése ahhoz hasonló, mint amikor sok kis patak mellékfolyókat formál, amik táplálják a nagy folyókat, melyek végül egyesülnek az óceánnal. Ez az analógia nagyon találó, hiszen a patakok az esőtől kapják vizüket, aminek valójában az óceán a forrása. Ugyanígy a bölcsek által kapott kinyilatkoztatások is Istentől származnak és az óceán is isteni, amely olyan kinyilatkoztatásokból tevődik össze, amiket a Védák is tartalmaznak.

A védikus himnuszok hangjainak jelentősége
Itt meg kell állnunk egy kicsit, hogy néhány fontos megjegyzést tegyek. Az első, hogy a Védák dalok formájában léteznek, így a hang aspektus nagyon fontos szerepet játszik. A védikus himnuszokat helyesen kell énekelni, mert ennek spirituális jelentősége van. Erről beszélt egyszer a néhai Kanchi Paramacharya is:

„A Védákat olyan kiválósággal kell énekelni, hogy megfelelően hallatszódjanak a hangok.  A védikus mantrák nemcsak az éneklőben keltenek jótékony rezgéseket, hanem a hallgatókban is. Mivel szétterjednek az atmoszférában, jólétet eredményeznek, most és a jövőben egyaránt.  A Védák egyedülállósága abban rejlik, hogy nemcsak a rendkívül jelentőségteljes szavaik, hanem maguk a mantrák hangjai is jelentést hordoznak, miközben éneklik őket.”

A hangzás fontossága ősidők óta megőrződött, és nagy jelentőséggel bír. A hangok közvetlenül kapcsolódnak a szavakhoz és e kettő együtt az idők folyamán olyannyira összefonódott, hogy a védikus himnuszok képesek voltak ellenállni bármilyen torzulásnak vagy változtatásnak. Ez egy fontos pont, így fűznék hozzá néhány megjegyzést. Bármilyen nyelvről is legyen szó, az angolt is beleértve, mindegyik fokozatosan alakult ki. Ha mondjuk egy ezerötszáz évvel ezelőtt élő angol most  hirtelen ide csöppenne és elkezdene beszélni, biztos vagyok benne, hogy a többségünk nem értené, mit mond, mert akkoriban a szavak és a beszédstílus is teljesen más volt. Ez szinte minden nyelvre igaz. A nyelvek változnak az idők folyamán, sőt napjainkban már nagyon rövid idő alatt is, ám a védikus nyelv több ezer év múltán is változatlan maradt.

1  2  3  4  5  6  

«««