Az 1992-es Dasera beszéd során Swami a szertartásokról és a mantrákról adott tanítást, valamint arról is beszélt, hogy az emberek nagyon mechanikusan éneklik a mantrákat, miközben elméjük egyik világi gondolatról a másikra csapong. Azt is hozzátette, hogy az elme és a nyelv egyaránt megbotlik éneklés közben. Ezt így illusztrálta:
Om Kreem I’m Kreem...Nama Shivaya.........Om Kreem Ice Cream (fagylalt).....

 A szójáték hallatán a hívők nevetésben törtek ki. Természetesen Swami értette ennek üzenetét. Másnap reggel miután befejezte a darshant, felment a verandára, és levelekkel a kezében bement az interjúszobába. Ezután nem sokkal a pap elvégezte a napi szertartást és elénekelte a mantrákat a templomban. Swami ezután kijött a szobájából és megállt egy időre a templom ajtajában. A pap folytatta a szertartást. Amikor az Om Kreem...I’m Kreem mantrát énekelte, Swami a verandán ülők felé fordult és huncut tekintettel így szólt: Fagylaltot készít odabent... Mivel mindenki emlékezett az előző napi beszédre, az egész társaság nevetésben tört ki.

Mindannyian élünk meg nehéz pillanatokat, helyzeteket életünk folyamán. Néha úgy érezzük, hogy a kereszt, melyet cipelünk, túl nehézre sikerült. Az Úr azonban semmit sem alkotott hiába e teremtés során. A mi keresztünknek is célja és értelme van. Nem kell mást tennünk, mint elgondolkozni, mit kaptunk és kapunk e nehézségek során. »»»

 »»»

Karácsony táján mindig előkerül az az evangéliumi rész, amikor a napkeleti bölcsek, ezek a titokzatos vándorok, meglátják a betlehemi csillagot, és elindulnak, követik Betlehembe. A templomokban úgy is megemlékeznek róluk, hogy kiállítják a szobraikat a jászol mellé. Ott állnak, az egyiknek a kezében az arany, másiknál a tömjén, a harmadiknál a mirha.
 »»»

Jézus mindenkit szeretett. Jézus egy József nevű ács fia volt. Máriát vette nőül, akit Isten választott ki arra, hogy világra hozza Jézust. Amikor Mária a szent gyermekkel állapotos volt,  Betlehembe kellett menniük, a római császár által elrendelt népszámlálás miatt. Nem volt járművük, ezért egy öszvért használtak.. Amikor megérkeztek Betlehembe, minden kiadó szoba foglalt volt, s nem akad számukra hely. Végül egy fogadósnál kopogtattak, aki szintén elküldte őket. Mikor József elmagyarázta, hogy a felesége mindjárt megszül, a fogadós vonakodva ugyan, de helyet adott nekik az istállóban. Akkor éjjel a Mária fiúgyermeknek adott életet, és a gyermeket egy szénával és levekkel bélelt jászolban helyezték el, melyet egy ruhadarabbal takartak le. A fiút Jézusnak nevezték. »»»

Téli sütemény

Itt a karácsony,  ezzel a süti recepttel is szeretnénk hozzájárulni az ünnepek édességéhez és boldogságához. Boldog Karácsonyt!



 »»»

Ha embertársaid tettei helyesek, nem kell zúgolódnod. Ha helytelenek, világos, hogy öntudatlanul cselekszenek így. Mert minden lélek akarata ellenére mellőzi az igazat, nemkülönben az embertársai iránti méltányosságot. »»»

Mit kell feladni? Élt egyszer egy nagy király, akit megmart – ha szabad így fogalmaznom – a lemondás kígyója. Le akart mondani mindenről. Felkereste tanácsadóját, és arra kérte: „Mester! Mutasd meg a lemondás útját! Fel akarok adni mindent.” A Mester megkérdezte: „Mit szeretnél feladni?” Így válaszolt: „Feladom minden gazdagságomat, és szétosztom a királyságomban élő szegény emberek között.” »»»

Élt egyszer egy szent ember (sadhu), aki azonban csak látszólag volt az; nem gondolkodása, szavai és tettei által. Nem azért öltötte magára a narancssárga ruhát, mert szeretett volna megszabadulni a javak örökös hajszolásának rabságából, hanem mert ez az életforma illett lustaságához és tunyaságához. Az ál-sadhunak volt egy kis kunyhója a Gangesz partján. A folyó vize oltotta szomját, és nagylelkű, de könnyen megtéveszthető zarándokok csillapították éhségét. Irigylésre méltó helyzetben volt.


 »»»