Azt a fiút, aki már átesett az  upanayanam ceremónián, brahmacharinak nevezik. Fontos megemlítenünk, hogy a brahmachari  nem vőlegényt jelent. Bár a brahmachari gyakorlatilag nem házas, ez kétségtelen, ám Swami kifejtette, hogy a  brahmachari szó sokkal többet jelent ennél,  és valójában semmi köze a családi állapothoz.  Swami szerint valódi brahmachari az, akinek elméje teljes mértékben Istenre,  Brahmanra összpontosít. »»»

...az indiai szent iratok előírják – úgy tekints szüleidre és tanáraidra, mint az Úrra! (Matrudevo bhava,pitrudevo bhava, acharyadevo bhava.) Így a szüleinket és az isteni személyeket is körbejárjuk. A tradícionális istentisztelet (pooja) elvégzése után az a szokás, hogy saját magunk körül is megfordulunk. Ily módon emlékezünk a bennünk lévő legfelsőbb Istenségre, amelyet az Úr egy bizonyos formájában bálványozunk a külső istentisztelet során.  »»»

A lengyel fiatalok 2005 óta minden évben részt vesznek ebben a szolgálati tevékenységben. Úgy érezzük, csodálatos lenne, ha együtt dolgozhatnánk, és megosztanánk szeretetünket és örömünket más emberekkel. Mi ezt egy olyan lehetőségnek látjuk, ahol megteremthetjük az egységet és szolgálhatunk másokat. »»»

Új 30 részes sorozatunk elkalauzol bennünket a világegyetem távoli helyeire, és segít megismerkedni végtelen Önvalónkkal! Eme utazás, melyre Professzor G. Venkataraman invitál bennünket, nem csak a fizikai világba (jagat) vezet el, hanem egyben a spirituális valóságok közös jellemzőjét is feltárja előttünk! Az első részben többek között a naprendszerünkkel, csillagokkal, galaxisokkal fogunk megismerkedni.... »»»

Régen a négy kaszt – pap (brahmana), harcos (kshatriya), kereskedő (vaishya) és szolga (sudra) – más és más színű jeleket használt. A papok, papi vagy oktatói hivatásuk miatt fehér szantál (chandan) jelet viseltek a tisztaság szimbólumaként. A katonák piros jelet festettek a homlokukra kumkummal, amely a bátorság szimbóluma volt. A kereskedők sárga sáfrány (kesar) vagy kurkuma (turmeric)jelet viseltek, ami a tulajdont jelképezte, mivel üzletemberek lévén a bőség...  »»»

Kedves Barátaink, Ismerőseink, Fivéreink és Nővéreink!

Az utóbbi napokban az interneten több helyen napvilágra került egy
állítólagos üzenet, mely Sai Babától származik. Ezúton szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy ez a jövőre vonatkozó üzenet nem Sai Baba beszédeiből ered, Baba nem tett ilyen jellegű kijelentéseket a közelmúltban. Ezért kérünk mindenkit, ha megkapja ezt az üzenetet, Baba nevében ne küldje tovább!   »»»

22 országból csaknem 200 fiatal utazott Divignanoba, (Olaszország, Sai Mother House) hogy részt vegyen az Európai Ifjúsági Konferencián, köztük mi, hárman magyarok. »»»

 »»»

Szinte minden indiai otthonban naponta mécsest gyújtanak az Úr oltárja előtt. Néhány háznál hajnalban gyújtják meg, mások kétszer egy nap – pirkadatkor és alkonyatkor –, egyes családoknál pedig az egész nap folyamán használják (akhanda deepa). Minden rendezvény gyertyagyújtással kezdődik, ami az egész esemény alatt folyamatosan ég. 
A fény a tudást szimbolizálja, emelett a sötétséget és a tudatlanságot is jelképezi. Az Úr a tudás princípiuma (chaitanya), aki mindenfajta tudás forrása és felelevenítője, így a fényt akként tiszteljük, hogy az maga az Úr. »»»

Volt egyszer egy réges-régi fa, amelynek ágai szinte az eget súrolták. Amikor virágba borult, különféle színű alakú és nagyságú pillangók egész serege táncolta körül, amikor pedig gyümölcsöt hozott messze földről felkeresték a madarak. Ágai kitárt karokkal üdvözölték a szelet, és aki csak látta, elámult fenséges szépségén.

 »»»