Kinga is láncszeme annak a több évszázadra terjedő kapcsolatnak, amely a Krisztus hitére tért lengyel és magyar nép között szövődött. Pedig élete folyása eleinte egyáltalán nem irányult Lengyelország felé. IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot. Testvére volt Árpádházi Szent Margitnak. Szülei és atyai nagynénje, a Türingiába szakadt Erzsébet, valamint nagybátyja, Kálmán herceg és felesége, Szalóme példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Főleg Szalóme hatása félreismerhetetlen életének későbbi alakulásában. De megérinthette fogékony lelkét a 13. század nagy egyházi mozgalma, a kolduló rendek alakulása is. IV. Béla udvarában mind a domonkosok, mind a ferencesek szívesen látott lelkivezetők és tanácsadók voltak. Így juthatott Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli. »»»

Assisi Szent Ferenc (1181/2-1226) A világ egyik legismertebb és legszeretettebb szentje, akinek sugárzó karizmája milliókat vonzott és vonz az atomkorban is a Krisztus-követés evangéliumi útjára. Pietro di Bernardone és Giovanna (Pica) asszony fia a keresztségben a Giovanni nevet kapta, francia földről éppen hazatért apja nevezte el őt „franciának", Francescónak. A hit első ismereteit anyjától szerezte, aztán a St. Giorgio plébániai iskolában megtanult írni-olvasni, utána rövid ideig költészettel és zenével foglalkozott, némileg belekóstolt a francia nyelv provence-i tájszólásába, közben szívesen forgatott legendás lovag-történeteket. Jó emlékezőtehetség birtokában szert tett valamelyes olvasottságra, műveltségre. Apjához hasonlóan ő is telve volt ambícióval, vágyai siker, gazdagság s majdani nemes titulus elérésére irányultak. Úgy tűnt, ügyes kereskedő is lesz. Assisi aranyifjúságának vezére szeretett öltözködni, énekelni, barátait megvendégelni, szülei meg elnézték költekező életmódját. Mindenki szerette nagyvonalúsága, adakozó kedve, kulturált viselkedése, emberséges magatartása miatt. »»»

Egyik híres mondása az volt, hogy "ismerd meg önmagad". Ez alapján a következőképpen fogalmazta meg az erényt: az igazi tudás erény, a tudatlanság pedig a jóság hiánya. Nem észbeli tudásról van szó, hanem a jóra való képességről. Úgy vélte, hogy az erény megértése vezet az elsajátításához. Az ember nem lehet igazán erényes, amíg nem érti meg ezt és az egyetlen mód, amely ezen tudás megszerzésére szolgál, az egyéni erények elemzésének fontosságán alapszik. Szókratész ezért kérdezősködött és vitatkozott az emberekkel, bárkivel, legyen az király vagy varga, számára pusztán ez jelentette a filozófiát, egyenértékű volt a tudás és az erény. Az egyik legismertebb mondása erről szól: „Át nem gondolt életet nem érdemes élni."  »»»

Mária szülei nevét a Szentírás sajnos nem említi. A Joachim és Anna nevek a 2. századi Jakab ősevangéliumban tűnnek föl először. Mikor a liturgiában tiszteljük őket, főleg neveik szimbolikus jelentését kell néznünk: Joachim = Isten megvigasztal; Anna = kegyelemmel áldott. Joachim nagyon gazdag ember volt, vagyona nagy részét azonban szétosztotta a nép között, másik részét pedig az Úrnak ajánlotta föl bűnei bocsánatára. De egy napon valaki azt mondta neki, nincs joga az Úrnak adományt kínálni, mert Izrael tizenkét törzsében ő az egyetlen, akinek nem született gyermeke. Joachim erre nagyon elszomorodott, de eszébe jutott Ábrahám, akinek szintén csak nagyon öreg korában adott az Úr gyermeket, méghozzá Izsákot, és reménykedni kezdett, hogy talán őt is megsegíti az Isten. Joachim negyven napon át böjtölt a pusztában és imádkozott. Azt mondta: sem ételt, sem italt nem vesz magához addig, míg reá nem tekint az Úr.  »»»

Fülöp édesapja kis jegyző és alkimista volt Firenzében. Amikor Fülöp öt éves volt, meghalt az édesanyja, de nevelőanyja is nagyon szerette. A kis ,,Pippo buono'' mindenki kedvence volt. Közvetlenség, dús fantázia, nagy lelkesedni tudás jellemezte. Rendkívüli érzéke volt a vidám, népies tréfákhoz. Alakján valami sugárzó tisztaság ömlött el.
 »»»

Konfuciusz, más néven Kung Fu-ce mester a Kelet egyik legismertebb bölcse volt, akiről később egy egész tant neveztek el, s aki, bár nem volt vallásalapító, gondolataival több mint két évezredre gyakorolt óriási szellemi hatást. Önmagáról azt vallotta, hogy nem teremt új dolgokat, csupán a régi értékeket támasztja fel és vezeti új formákba. »»»

Ammá átöleli az egész világot

Mátá Amritánandamají – vagy egyszerűen és szeretetteljesen Ammá (Anya) milliók számára szerte a világon – fáradhatatlanul munkálkodik az emberiség felemelésén. Indiában mahátmáként, nagy lélekként tisztelik. Ammá nemcsak a spirituális ösztönzés, de a gyakorlatias, humanitárius segítség forrása is, aki szeretettel fogad mindenkit, aki eljön hozzá, tekintet nélkül a nemzetiségére, vallására, bőrszínére vagy a társadalomban betöltött helyére. »»»

 »»»

Egy makedón közkatonának, aki már alig vonszolta magát és fegyvereit, sikerült elvánszorognia a táborig. A király amint megpillantotta a makedónt, felugrott tábori székéről, elvette a már rogyadozó és félig eszméletlen katona fegyverét, majd ráparancsolt, hogy üljön le az ő helyére, s így szólt: – Megérted-e, te katona, mennyivel különb sorban éltek ti az én uralmam alatt, mint a perzsák az ő királyuk uralma alatt? Mert a perzsáknál a fejével fizet az, aki a király székébe ül, neked pedig az életedet mentette meg.

Nagy Sándor, Alexandrosz, Iszkender, s ki tudja még hányféle néven ismeretes páratlan uralkodó. Élete s pályája ugyan villanásnyi, annál nagyobb hatást gyakorolt a fél világra. »»»

Sorozatunk következő példája Gróf Széchenyi István, akinek jelleme, akaratereje, hazaszeretete, mondhatni egész élete példaértékű és aktuálisabb, mint valaha. Az utókornak ismernie és értékelnie kell tetteit és jellemének sokoldalúságát, példaértékűnek kell vennie hazaszeretetét.

 »»»